A sport mindenek felett

Kamarás Ivánnál a mozgás és az emberség kéz a kézben jár. Vannak találkozások, amelyekből idővel valódi emberi kapcsolatok születnek. Ivánnal több mint fél évtizede, meglehetősen rendhagyó körülmények között ismerkedtem meg: a zuglói BVSC uszodában, ahol a megújult vizes komplexumban egy alkalommal tőlem kért segítséget az öltözőben. Egy egyszerű kérdésből aztán afféle uszodai sportbarátság kerekedett, amelynek emléke azóta is megmaradt…

A minap, az augusztusi forróságban ismét találkoztunk. A kölcsönös örömmel és tisztelettel kísért üdvözlés után Iván a tőle megszokott természetességgel mutatta be csinos amerikai feleségét. A beszélgetés során szóba került az a szenior teniszversenyem is, amelyen a júniusban megrendezett budapesti nyílt Európa-bajnokság kapcsán fair play díjra terjesztettek fel. Mivel a magyarul nem beszélő feleségét érdekelte a story, neki küldöm a linket: https://www.aktivpihenes.hu/mozaik/fair-play-recognition-in-the-shadow-of-the-podium/

Ez a gesztus azért is megérintett, mert a közismert emberek/sztárok világában talán ritkább, mint kellene az önzetlen figyelmesség. Különösen akkor, amikor az nem valamiféle reflektorfényben történik, hanem egyszerűen emberi gesztusként. Iván ráadásul ismét bizonyította rendkívüli memóriáját: korábbi beszélgetéseink részleteire is pontosan emlékezett.

Persze Kamarásnak aligha van szüksége arra, hogy bárki külön elismerje. Sokoldalúsága, szakmai pályája és nem utolsósorban embersége önmagáért beszél. Mégis úgy gondolom, vannak olyan tulajdonságai, amelyekről érdemes beszélni, mert a művészvilágban és azon kívül is példát mutathatnak.

A színpad mögött is ott van a sportember

A Jászai Mari-díjas színész neve évtizedek óta összeforrt a magyar színházi és filmes világgal, ám személyiségének legalább ilyen fontos része a mozgás és a sport szeretete.

Pécsett érettségizett angol két tannyelvű gimnáziumban. Édesanyja Uhrik Teodóra Kossuth-díjas balett-táncművész, nevelőapja pedig Lovas Pál balett-táncos volt, aki féléves korától nevelte. Édesapja, Kamarás András grafikusművész, féltestvére Kamarás Marco pedig zenész, aki Párizsban nőtt fel. Iván maga két gyermek, Igor és Zalán édesapja.

A mozgás szeretete aligha véletlenül vált ennyire meghatározóvá az életében. Úszik, kerékpározik, falat mászik, bokszol, jógázik és pilatesezik, de a gyógytorna sem áll távol tőle. Amerikai tartózkodásai során a szörfözést és a görkorcsolyázást is rendszeresen űzi. A motorozásba huszonhárom évesen kóstolt bele, s azóta is kedvelt időtöltései közé tartozik. Nem túlzás tehát azt mondani: nála a sport nem valamiféle divatos kiegészítője az életnek, hanem annak szerves része.

„Frissítés telepítése folyamatban…”

A rendszeres és intenzív edzésnek azonban időnként megvan az ára. Kamarás Iván nemrég az Instagramon őszintén beszélt arról, hogy mindkét csuklója fájni kezdett a megterhelő tréningek miatt.

A legegyszerűbb megoldás természetesen a pihenés lett volna, ő azonban egy korszerű mozgásszervi kezelést választott. A PMST-kezelésről – amely nagy intenzitású mágneses impulzusokat alkalmaz a fájdalomcsillapítás és a rehabilitáció támogatására – a rá jellemző humorral számolt be követőinek. A kezelés végén mindössze ennyit fűzött hozzá: „nagyon köszi”. Később pedig egy újabb, játékos bejegyzéssel jelezte, hogy túl van a „karbantartáson”:A megfogalmazás tökéletesen illik hozzá: még egy egészségügyi probléma kapcsán sem veszíti el humorérzékét.

A színpad nem várhat, így a pihenés azonban Kamarás Ivánnál továbbra sem igazán szerepel a napirenden. A kezelés után már a budapesti Szent István Parkban lépett közönség elé, majd újabb fellépések következtek a nyári programban. A színész-énekes számára tehát a kisebb „szerviz” sem jelentett hosszabb leállást. A közönségnek nem kellett előadásokat nélkülöznie, ő pedig a rá jellemző lendülettel folytatta országjáró turnéját. Ez talán mindennél jobban megmutatja, milyen a hozzáállása az élethez: ha akadály kerül elé, nem feltétlenül megáll, hanem megkeresi a módját annak, hogyan folytathatja.

A mozgás életforma

Kamarás Iván több mint egy évtizede már önálló televíziós műsorban is megmutatta, mennyire közel áll hozzá a sportos életforma. A Formabontó Kamarás Ivánnal című fitneszműsorból tizenhat epizód készült. A sportágak sokasága, amelyeket az évek során kipróbált, önmagában is figyelemre méltó. De talán nem is az a legfontosabb, hogy hányféle mozgásformát tudhat magáénak. Sokkal inkább az a szemlélet, amely mögötte húzódik. Mozgás, munka, színpad, utazás – és mindehhez egy adag humor, kíváncsiság és életkedv.

Az Ő története ezért számomra nem csupán egy ismert színész sport iránti rajongásáról szól. Sokkal inkább arról, hogy a tehetség mellett az emberi tartás, az odafigyelés és a másik iránt tanúsított gesztusok is számítanak. A sportban fair play díjjal lehet elismerni valakit. Az életben pedig talán éppen az a legnagyobb elismerés, amikor valaki akkor is figyelmes marad másokkal, amikor senki sem várja el tőle.

Kamarás Iván esetében úgy tűnik, a kettő ugyanarról szól: a teljesítmény mellett mindig maradjon hely az emberségnek is…

Szalay Attila

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék