A Nyugat kapuja

Az ország harmadik műemlékekben leggazdagabb települése. Itt őriznek egy fontos ereklyét, a fröccs feltalálása is ide köthető és még megannyi érdekesség található, legenda olvasható ebben a négy folyót (Mosoni-Duna, Rába, Rábca, Marcal) összeölelő városban, félúton Bécs-Pozsony-Budapest Aranyháromszögében.

Igen, Győrről mesélek, a folyók városáról, arról a városról ahol a múlt és a jelen, a régi és a modern kor tökéletes harmóniában, összhangban van egymással.

Az első lakói kelták voltak, akik a várost Arrabonának nevezték. Kr. után 10 körül a római hadsereg elfoglalta és létrehozta Pannonia provinciát. A honfoglaló magyarok is felismerték a hely stratégiai fontosságát. I. Szent István 1000 körül püspökséget alapít. „Érdekességként” a történelemből: István a győri vár kapujára kitűzette a lázadó Koppány felnégyelt testének egy darabját. A XVI-XVII. században – földrajzi adottságainak köszönhetően – fontos kereskedőváros a Duna mentén, a török időben pedig Bécset védő végvár volt. A mohácsi vész után vált ismét fontos hellyé, mint végvár és a dunántúli főkapitányság székhelye. Az 1529-ben felgyújtott vár helyén a törökök csak fekete üszköt találtak. A bécsi udvar számára vált fontossá a támadások ellen egy erős védelmi rendszer. Az újból újjáépült reneszánsz téglavár Európa legkorszerűbb erődítményének számított. Lassan telepedtek le a városba szerzetesrendek, jezsuiták, ferencesek. A polgári élet, a virágzó kereskedelem, a kalmárok, iparosok jelenléte egyre virágzóbbá tette az újra épített barokk várost, amit később Mária Terézia királyi várossá emelt. XIX. század iparosítása, a vasút megépítése, a nagyipar megteremtése hozta meg a még nagyobb fellendülést.

Izgalmas sétára hívom hát az olvasót, tartson velem, fedezzük fel Győr érdekességeit, szépségeit. A gyönyörű barokk tér leglátványosabb épülete a Karmelita templom, 1725-ben épült. Oldalán, ha alaposan szemügyre vesszük, a kőablak egy bagoly szemére, a kiszögellés pedig a csőrére emlékeztet. A tér másik érdekessége Kisfaludy Károly költő-drámaíró szobra, aki pennát és papírost tart a kezében. A legenda szerint 8 órakor körbenéz a téren, és felírja az iskolába késve érkező diákok nevét. A téren gyönyörűen helyreállított házak láthatók, ezek közül is kimagaslik az Ott-család gazdagon díszített kovácsoltvas erkélyű háza. A Káptalandomb irányába haladva – Győrre oly jellemző – sarokerkélyeket csodálhatunk meg, ennek praktikus szerepe volt. Ugyanis a jómódú asszonyok idejük nagy részét otthon töltötték. Ezekből a zárt, üveges erkélyekből három irányba is elláttak, és az utcán zajló eseményekből fontos információt gyűjtöttek a társasági élethez. Ha a macskaköveken tovább sétálunk, megleljük Napóleon házát. Hiszen a kismegyeri csata győzelmére estélyt rendeztek, és Napóleon ebben a házban töltötte az éjszakát. Haladunk a Káptalandomb legfontosabb épülete, hazánk egyik legrégebbi temploma – már 1033-ban szolgálta a híveket – a Győri Bazilika felé.

A mai napig fontos zarándokhely, a Könnyező Szűzanya kegykép és Szent László hermája (fejereklye) található itt, az ország harmadik legértékesebb relikviái a Szent Korona és a Szent Jobb után.

Győr egyik kiemelkedő legendájának szereplője az 1594-ben felállított vaskakas a Dunakapu téren áll. Amikor a törökök elfoglalták Győrt, hangosan hirdették a város akkor lesz újra keresztény kézen, ha a széljelző kakas kukorékolni kezd, és az alatta levő félhold teliholddá válik. A jóslat bekövetkezett egy bátor magyar vitéz ötletétől.

Sétáljunk a céhes mesterek üzletei felé, ahol emléküket a megmaradt szépséges cégérek díszítik. Jedlik Ányos bencés természettudós találmányára emlékezve egy óriási szódásüvegből ihat az arra sétáló.

A gyönyörű Széchenyi tér – Közép-Európa egyik legszebb barokk tere – impozáns neobarokk stílusú palotája ma Városháza, a belváros szíve, sok-sok kávázóval, beszélgetős kiülőivel a győriek találkozási pontja.

Természetesen a folyók városában nem szabad kihagyni egy kis sétahajózást sem, a Rábán, a Mosoni-Dunán. A hűs folyók látványa igazi felüdülést jelent a tikkasztó nyár melegében.

A város tiszteli, ápolja a múltját, ám a jövőjéről sem feledkezik meg. Fesztiválok, koncertek, sportesemények sokasága gazdagítja a programokat.

2017-ben rendezik meg az European Youth Olympic Festival–t (EYOF), 50 ország 14-18 éves fiataljai, 3600 sportolója 10 sportágban versenyzik majd. 2018-ban az U18 Atlétikai VB kerül megrendezésre.

2010-ben elnyerték a Kultúra Magyar Városa címet. Az oktatás, a kultúra is fontos szerepet tölt be a város életében, méltán híres a 36 éves Győri balett és a Győri Filharmonikus Zenekar.

Az ország egyik legnagyobb befektetője, a komplex autógyártást lefedő Audi gyár is itt található, ahol állandó a fejlesztés – többek között – a jövendőbeli mérnök munkatársaikat a Győri Egyetem speciális karán képezik.

Igen, Győr nem átutazó város, hanem több napos kikapcsolódást nyújt, erre ösztönöznek a fesztiválok, a kulturális programok és megannyi látnivaló, ahová mindenkinek érdemes ellátogatni.

Magyar Éva

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék