A Budakeszi Vadaspark – látogatók nélkül

A címre utalva, hogy milyen a Budakeszi Vadaspark nézelődők nélkül? Talán ez lehetne a legtalálóbb válasz: Cél a természetvédelem, a cukisági faktor “csak”eszköz… A pandémiában egyik nap sincs állatsimogató, ami máskülönben két órán keresztül adna lehetőséget a barátkozásra. Ezt nemigen hiányolják a dámszarvasok és a muflonok, hiszen amellett, hogy a gondozó ellátja őket, élvezhetik egymás közösségét, amit mi kevésbé. Hogy miként viselik az állatok a látogatók hiányát, erről Nagy Ingrid sajtóreferenset kérdeztük.

Aszakember egyébiránt a holló- és varjúfélékkel foglalkozik. Tud “beszélgetni” az aranysakállal, azaz a gondozó vonítására visszavonítás a válasz – nem maradhat el ezért az együttműködő nádi farkas számára a jutalom (őt toportyánként már ismerjük Arany János Toldijából), hisz anélkül minek strapálja magát. Ingrid a két ravaszdival, Chilivel és Parázzsal is bizalmas kapcsolatot ápol. Mindez annak ellenére megmaradt, hogy Chilinek nem esett éppen az ínyére a napi macerás fülcseppentés, amit fülgyulladására kapott, s emiatt szokatlanul visszahúzódó lett. Ezért is fontos – emeli ki Ingrid – az állatokkal való tréningezés és a bizalomépítés, ugyanis “egy egy állatorvosi beavatkozás után még ha kicsit meg is rendül az állat, a szoros bizalom miatt könnyen visszahozható „régi” énjéhez.”

“Lazsálásra” tehát nincs lehetősége sem állatnak, sem embernek, folynak a napi rutinok – meséli. A tréningek célja tehát egyrészt az, hogy lehessen kezelni az állatot a bizalomépítésnek köszönhetően. Másrészt az, hogy megkönnyítse a mindennapi életet, legyen szó akár állatról, akár gondozóról. Harmadrészt pedig az, hogy egyszerűbb legyen egy-egy takarítás, állatorvosi ellátás.

Mindezekből a kulisszák mögötti fő feladatokból mit látnak a látogatók? A sokak számára közkedvelt állatbemutatókat, látványetetéseket. Sőt a tréningeknek köszönhetően nemcsak elő tudnak csalogatni például a nappal rejtőzködő életmódú vadmacskát, aki éjszakai aktív, hanem olyan aktívnak láthatják őkelmét ilyenkor a látogatók, mint ahogy a szürke hétköznapokon soha.
De emellett ott van a hiúz, a nyest, a sakál, a mosómedve, a holló, a róka cukiság faktora is, ami rabul ejt kicsit és nagyot: például a sakál pacsit ad, a holló kézre száll. Szerencsére ismeri azt a közmondást, hogy holló hollónak nem vájja ki a szemét, így békében él fajtársaival együtt. Érdekes az, hogy más a holló természetes viselkedése a szabadban, és más, amikor kezd vele a gondozó foglalkozni. Ha holló anyukája nevelte fel, akkor több időbe kerül a bizalom kiépítése. Fő cél az állat mentális frissessége az egészség mellett, hogy ne csak mókuskerék legyen az élete, ne csak a szürke hétköznapokat élje meg, mint ahogy mi sokszor tapasztaljuk ezt magunkon. Ugyanakkor arra is kell figyelni – hangsúlyozza Ingrid –, hogy háziállatnál más az ingerküszöb, mint a vadon élőknél…Különösen nagy becsben van tartva az a matuzsálem korú mosómedve, aki a természetben maximálisan kilenc évig élő fajtársait már rég lepipálta korban, ugyanis már tizennyolc éves a “banditamaszkot” viselő Dagi dédi – megsimizi az arra “tévedő” ápoló – a szeretet itt is megmutatja hatalmát… (A cikk megjelenési idejére Dagi élemedett kora miatt sajnos már jobb létre szenderült.)

Ezek az emlősökkel, madarakkal való foglalkozások különösen hasznosak, hisz így szükség esetén altatás, stressz nélkül tudják majd őket megvizsgálni vagy akár beoltani. Folyik a boksz tréning is. Itt nem a mesebeli boksz kesztyűs kengurukra gondoljunk, hanem arra, hogy egy kisemlős vagy madár magától sétál be a sötét odúszerű hordozható dobozba, ha szállítására egészsége miatt szüksége van. Így minimális a stressz, a kis emlős nem érezi magát sarokba szorítva. Szerencsések. Érdekes az is, hogy a sétaútvonalba eső bemutató úgynevezett B típusú odúban szokott költeni a széncinege az erre kíváncsiskodó látogatók ellenére. Itt a kézzel nevelt, ivarérett örökmozgó egy éves mókust, Mancit, a szokással ellentétben nem engedhetik vissza a természetbe. Ott ugyanis nem lenne életképes, túlontúl megszelídült.
Mire tudja kihasználni a vadas park a kényszerű bezárást? Egyrészt olyan átalakításra, ami minden gyereknek különösen nagy örömet fog okozni. Ezt a nagy titkot már hivatalosan is kihirdethetjük – emeli ki Ingrid – , nyolc új, hatalmas madárröpde épült fel a Vadaspark főbejárata és a Dínópark bejárata között Örömet okoznak a gyerek számára is könnyen értelmezhető új bemutató táblák. Ezek vezetnek be aprókat és nagyobbakat egyaránt az adott állat életébe. Az óvodás is rögtön leolvassa róla, hogy az állat magányosan vagy társaságban él, mit eszik, hány kicsinykéje születhetik egyszerre, mely földrajzi helyeken terjedt el. Aztán megújulnak az interaktív tanösvények is – némelyik napenergiával működik, köztük a madárbarát és a vadászati.
A szakmai munka se állhat meg a vírus miatt: a 2019 tavaszán indult hazai vadmacska monitorozás, a külföldi és a hazai adatgyűjtés tovább folyik. Tudni szeretnénk – meséli Ingrid –, mennyire tiszta a vadmacska állomány, azaz mennyi házimacska gén keveredett bele. A szerelem nem ismer határokat. A vadmacska és hibrid változatának megkülönböztetése nem is egyszerű. Ezért tervezik monitorizni jó esetben az idén, vagy az elkövetkező években a vadon élő vadmacskákat a belső Pilisben: kamerás felvételeket készítenek, fényképeznek, szőrcsapdákat állítanak majd fel a genetikai tisztaság megállapításához.. A vadaspark vadmacskáján, Szilveszteren tesztelik egyelőre a monitorozás adta lehetőségeket, amit majd a későbbiekben át tudnak ültetni vad fajtársai megfigyelésére is. Szilveszter különben nagyon illedelmes. mindig “mesél” magáról a táblák segítségével.
Ha megint kinyílhatnak a vadaspark kapui, szeretnének ismét nyitni a közönség felé úgy, ahogy ez szeptemberben történt az adománygyűjtő futóverseny keretében. A nagy sikerű rendezvényen a standokon is lehetett jóízűket beszélgetni, amiket terveznek továbbfejleszteni – fejezzük be az interjút Nagy Ingriddel azzal a reménnyel, hogy hamarosan személyesen láthatjuk a 30 hektáros vadaspark 60 faját, bő 200 egyedét. A látogatás fáradalmait kipihenve leülhetünk majd akár a legutóbb készült padra is, ami a hagyományt követve a tavalyi év fájából, ami legutóbb a virágos kőris volt, készült, és tanulmányozhatjuk a mellette lévő információs táblán a fa jellemzőit, miközben gyerkőcünk a játszóteret teszteli.
Bodrog Beáta

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék