Mintegy 30 milliárddal támogatják a kerékpáros fejlesztéseket.

Örvendetes a hír egy egészségesebb társadalom létrejötte érdekében, merthogy tömegek élhetnek – remélhetőleg hamarosan – a lehetőségekkel. Ugyanis a kormány úgy döntött, magasabb sebességbe kapcsolja a kerékpáros fejlesztéseket. Az elmúlt években ugyan számos kormányzati döntés született, ám a fejlesztések végrehajtását nehezítette, hogy nem volt egységes irányítás a szerteágazó területek (önkormányzatok, minisztériumok,  szakmai és civil szervezetek, hatóságok) között.

A kormány a területért felelős kormánybiztos, Révész Máriusz kinevezésével a fejlesztések felgyorsulását igyekszik elősegíteni. A kormánybiztos munkáját az NFM-en belül egy Kerékpáros Koordinációs Főosztály is várhatóan segíteni fogja, a fejlesztéseket a területen érdemi munkát végző szakmai és civil szervezetekkel  szoros együttműködésben hajtják majd végre.  

Magyarországon mind a napi közlekedésben, mind a turisztikában egyre növekvő szerepet kap a kerékpározás. A 2007-2013-as időszak európai uniós támogatásaiból 984 km hosszban épültek új kerékpárforgalmi létesítmények, és ezen felül még hazai forrásból is létrejött több száz kilométer kerékpárút, amelyek inkább hivatásforgalmi, mint turisztikai célokat szolgálnak. Az elmúlt években megépült bicikliutak jelenleg nem alkotnak összefüggő rendszert, kitáblázásuk hiányos, ráadásul az üzemeltetésükkel is vannak problémák.

A Kormány 2011-ben úgy döntött, hogy kiemelt állami fejlesztésnek tekinti a meglévő, de több helyen leromlott állapotú, szűk vagy nem kellően biztonságos EuroVelo 6 Duna menti kerékpárút Rajka-Budapest szakasz és a Balatoni Bringakör komplex fejlesztését, valamint a Budapest-Balaton új kerékpáros útvonal kiépítését. Ezeken a kerékpárutakon várható a legnagyobb forgalom az elkövetkező években, ami már turisztikai szempontból is érzékelhető lesz.

A fejlesztések koordinálása, felgyorsítása érdekében a kormány 2016. június 13-án tehát Révész Máriuszt a kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztosnak nevezte ki azzal a céllal, hogy Magyarországon tovább növekedjen a szabadidejüket sportolással, kerékpározással töltők száma, ezáltal a lakosság egészségi állapota és közérzete javuljon.

A kormánybiztos előterjesztésére július 20-án a kormány a turisztikai szempontból legfontosabb kerékpárút fejlesztéseket nemzetgazdasági szempontból kiemelt ügyekké nyilvánította a fejlesztések gyors megvalósítása érdekében. A tervezett építések, korszerűsítések összesen 477 kilométeren valósulhatnak meg, hozzávetőlegesen bruttó 30 milliárd forint becsült összköltséggel. Konkrétan a következőkről van szó:

EuroVelo 6 útvonal Rajka-Dömös, Szentendre-Budapest, Dunakeszi-Budapest, Budapest-Érd-Százhalombatta szakaszainak komplex fejlesztése,

Balatoni Bringakör komplex fejlesztése, valamint a Balaton és a Kis-Balaton kapcsolatát biztosító Keszthely-Sármellék útvonal kiépítése,

Budapest-Balaton kerékpáros útvonal kiépítése,

Tisza-tó körüli kerékpáros útvonal hiányzó, Tiszafüred-Poroszló szakaszának kiépítése (konzolos hídszerkezetek építésével),

Tarcal–Tokaj–Bodrogkeresztúr kerékpáros útvonal fejlesztése (részben EuroVelo 11 útvonal),

Tépe–Berettyóújfalu kerékpáros útvonal kiépítése (Debrecen-Nagyvárad útvonal részeként),

Tokaj-Tiszabecs kerékpáros útvonal fejlesztése árvédelmi töltések felhasználásával.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megkezdi a szükséges engedélyezési és kiviteli tervek készíttetését, ahol pedig a tervek és az építési engedélyek már rendelkezésre állnak, ott a kivitelezés előkészítését. A fejlesztések során törekedni kell a meglévő, kerékpározható infrastruktúra elemek (pl.: kisforgalmú utak, árvédelmi töltések, erdészeti- és mezőgazdasági utak) minél nagyobb arányú felhasználására. A fejlesztésekhez szükséges mintegy 30 milliárd forintot uniós (többnyire GINOP, VEKOP, KEHOP) és hazai források biztosítják. A tervek véglegesítése előtt a döntéshozók kikérik a legfontosabb kerékpáros szakmai és civil szervezetek véleményét is.

Az infrastruktúra fejlesztése mellett a meglévő, nagyközönség számára többnyire ismeretlen kerékpáros turisztikai útvonalak promóciója, a táblázási és információs rendszer fejlesztése alacsony ráfordítással növelheti a kerékpározás népszerűségét. 2016 őszén kezdődhet meg az országszerte egységes megjelenésű turisztikai útirányjelző táblarendszer kialakítása a Bejárható Magyarország program információs rendszeréhez is illeszkedve.

A Kerékpáros Magyarország Szövetség a Balatoni Bringakör fejlesztésével párhuzamosan GINOP forrásból kerékpáros szolgáltatói hálózatot alakít ki a tó körül, mely túraközpontokból, információs központokból, BringaParkokból, Bringázz + strandolj pontokból áll majd. A közeljövőben a kerékpárosbarát szállások és vendéglátóhelyek országos szintű minősítési rendszere is kidolgozásra és bevezetésre kerül.

A kerékpáros úthálózat jelentős nemzeti érték, melynek fejlesztésére és állapotának megőrzése fontos feladat. Jelenleg túlnyomórészt a helyi önkormányzatok feladata lenne a kerékpárutak fenntartása, azonban forrás híján ezt gyakran nem a megfelelő szinten tudják csak ellátni.

A Nemzeti Fejlesztés Minisztérium és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ már kidolgozott egy javaslatot, mely szerint a kerékpárforgalmi hálózat országos és regionális jelentőségű (beleértve az EuroVelo útvonalakat is), illetve I. és II. rendű főutakkal párhuzamos külterületi szakaszainak működtetési feladatait a Magyar Közút Nonprofit Zrt. látná el, melyhez megfelelő költségvetési forrást kell biztosítani. Ez távlatban mintegy 3500-4000 km hosszúságú hálózat üzemeltetési, fenntartási és felújítási feladatait jelentené. A helyi jelentőségű szakaszok működtetése továbbra is az önkormányzatok feladata maradna. Ezzel párhuzamosan bevezethető lenne a kerékpárforgalmi létesítmények kezelési szabályzata, mely pontosan meghatározza az elvégzendő feladatokat, műszaki követelményeket. Ezzel összefüggésben a kerékpárutakkal összefüggő műszaki adatok nyilvántartását is rendezni szükséges.

A fenti elképzeléseket a kormányzat az érintett szakmai és civil szervezetek való szoros együttműködésben, rendszeres egyeztető fórumokkal és folyamatos párbeszéddel kívánja megvalósítani. A kerékpáros civil szervezetekben felhalmozott szakmai tudás és tapasztalat hasznosítása alapvető érdek, ezekre a szervezetekre támaszkodva sikeresebbek lehetnek a kerékpáros közlekedés és turizmus fejlesztését célzó intézkedések.

A kerékpáros szakterület irányítása, a fejlesztések koordinálása jelenleg szétaprózott, egyes területei különböző szereplők hatáskörébe tartoznak. A tervek szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon belül hamarosan létrejön egy Kerékpáros Koordinációs Főosztály, mely egyrészt a különböző szervezeteknél folyó munkát hangolja össze, másrészt a jelenleg még gazdátlan területek esetében is biztosítja a szakmai hátteret.

-Szalay-

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék