Gavallér János: Szántóvetők kesergője
Sose vetnek. Sose szántanak.
Mindig aratnak. Mindig kapnak.
Dicsőséget örökölnek,
sose gondolnak a holnapra,
herék módjára henyélnek,
haszon csurog mindig markukba.
Aratnak, minden vetés után!
Átgázolnak mindenki hátán!!
Hangosak! Bátrak! Veszettek!
Arasznyi hasznot, mind maguknak,
csak a mának, csak a percnek,
csak maguknak, csak most akarnak!
Ők a bátrak. Ők a hatalmak.
Csak győzni, csak ölni akarnak.
Dicsőséget örökölni,
fürödni, sütkérezni napba,
maguknak szülni, születni.
Csak győzni, csak ölni akarnak.
Sose vetni, mindig aratni,
mindig csak aratni, kaszálni.
Hangosak! Bátrak! Veszettek!
Bárki hátán, bármikor járni,
bárkit ölni, rúgni készek,
vérben fürödni, kéjjel hálni!
Sose restek, utánad nyúlni,
bátrak a bőrt rólad lenyúzni!
Talpak alól nyalni szennyet,
bátrak lopni, csalni, hazudni,
egy kis pénz-alamizsnáért
földig hajlandók meghajolni!
Ők a nagyok. Uruk hatalmas.
Ők számíthatnak: tettük aljas.
S mi vagyunk a nyomorultak,
mindennapvető, szorgoskodó,
törvénybe ütközve, falánk
mód, falva, morzsákat majszoló…
Mi, vakok! Morzsákat majszolunk!
Mindennap vetünk, szorgoskodunk!
Mi bűnösök, törvényszegők!
Mi vagyunk az okok, bűnösök!
Szegények, vakok, indokok!
Mi vagyunk útban, szántóvetők!
Mi szántunk, vetünk, szorgoskodunk,
bér-falatokért csúszunk, mászunk,
s gondot lök nyakunkra a sors,
gőgös urak, utódok talpa,
nyakunkon nyakkendős-mocsok,
pozíciókba tespedt falka.
Sose vetnek. Mindig aratnak.
Elvtársak, törvények, hatalmak.
Gőgös úrfattyak, utódok,
bátrak, banditák szívtelenül!
Szemedbe köpni a jogod!
Ők törvényt alkottak, nincs szívük.
Az igazság? Az szegény bánat:
Érzés-ármány, szívbaj kámfora!
Összedőlt lélek a testben:
- Mit akarsz te kis szerencsétlen?-
Isten előtt egyenlőnek,
teremtettél a teremtődnek!
2010. 12. 21.
Egy válasz “Gavallér János: Szántóvetők kesergője”
Üzenet
Hirdetések
A főldművesek éltetik a nemzetet!